attention
Márkaexpozíció

Attention Index – nem minden megjelenés ér ugyanannyit

Az online kampányok értékelésében ma már nemcsak az számít, hogy látható-e egy hirdetés, hanem az is, hogy valódi figyelmet kap-e. E havi hírlevelünkben egy újabb, a minőségre fókuszáló összetett értékelést hoztunk el, az Attention indexet.

Az Attention Index, vagy akár annak egyes elemei alkalmasak az adszerverrel mért, teljesített kampány Ad View-k súlyozására is, azaz, hogy 1 reklámmegjelenítés mennyit ért nekünk az Attention Index tényezői alapján.

Az index célja nem egy minden helyzetben univerzális mérőszám létrehozása, hanem egy olyan egyszerű, összehasonlítható mutató, amely ráirányítja a figyelmet a kampányok mögötti figyelmi környezetre.

  • Vannak pozitívan ható indexek, mint a képernyőidőt, láthatóságot, vagy éppen a tartalmi környezetet - a reklám kontextusát – pl. az átlagos olvasottsági időt, mint fókusztényezőt leíró elemek és
  • vannak negatívan ható indexek, mint pl. a reklám-, vagy tartalmi zajt, azaz a csökkent fókuszáló képességet leíró görgető, swipe-oló tartalomfogyasztást reprezentáló tényezők

Az így kapott érték megmutatja, hogy a kampány átlag alatti, átlagos vagy átlag feletti figyelmi környezetben futott. A mutatóból így olyan következtetéseket tudunk levonni, mint például: A kampány 17%-kal figyelemgazdagabb környezetben és teljesítménnyel futott, mint a februári internetátlag, a kampány 22%-kal alacsonyabb reklámzajban futott.

Célunk egy kézzel is kiszámítható képlet létrehozása volt, de az API sokat javít az élményen.

Mikor érdemes használni?

A fókusz a szemléletváltáson van: a kampányok értékelésében a mennyiségi mutatók mellett érdemes a figyelmi környezet minőségét is számításba venni.

Az előző hónapban az eQ ad contact‑alapú Efficiency Scoret mutattuk be, amely egy gyors és kompakt minőségi mérőszám: jól összehasonlíthatók vele a különböző kampányok.

Amikor azonban a cél pl. a social és a standard csatornatípusok közötti minőségi különbségek kimutatása, az Attention index sokkal célravezetőbb lehet. Ennek oka, hogy az eQ ad contact a tévés képernyőidő logikájából indul ki, így egy nagyobb Ad contact time‑különbség ugyanakkora pontszámot eredményez. A social és a standard csatornák között viszont éppen az egyik legnagyobb különbség a jelentősen hosszabb Ad contact time a standard felületeken – ez az Efficiency Score esetében kevésbé látszik, míg az Attention indexben teljes súlyával megjelenik.

Az indexet tehát nem teljes kampányszinten, hanem az egyes media ownerekre, media channelekre érdemes alkalmazni, hogy a különböző médiakörnyezetből fakadó eltérő figyelmi környezet láthatóvá váljon.